 Gyülekezetünk meghívást kapott a csíkszeredai testvérgyülekezetünktõl, hogy a 10 éve felépült templomuk felszentelési évfordulóján együtt ünnepeljünk velük.
Hánka Levente lelkipásztorunk meghirdette az eseményt, s szép számmal, közel húszan jelentkeztek. 2010. szep-tember 18-án szombaton reggel 5 órakor nekivágtunk a 600 kilométeres, várhatóan 11-12 óra hosszat tartó útnak. Szemerkélõ, néhol záporozó esõben, de töretlen jókedvvel és nagy lelkesedéssel indultunk el. Utazásunk elsõ nagyobb állomása Nagyvárad volt, ahol Kovács László gondnok urat és kedves feleségét vettük fel, és indultunk tovább. Utunk során megpróbáltuk a gyönyörû tájat csodálni, de sajnos az idõjárás nem igazán engedte, hogy sokat lássunk. Így meglepett bennünket az, hogy Csíkszeredán csodálatos idõ várt minket. Megérkezésünkkor vendéglátóink egy kis frissítõvel (kürtöskalács) és kedvességgel, valamint sok-sok szeretettel vártak. Mivel az út tényleg hosszúra sikerült, így az esti Istentiszteleten rögtön részt tudtunk venni. Ez után kisebb csoportokban családokhoz kerültünk, ahol mindenkit megvendégeltek finom vacsorával, s igazán jót beszélgettünk. Másnap reggel 11 órakor kezdõdött az ünnepi Istentisztelet, s bizony jó volt látni, hogy a templom megtelt, sõt többen le sem tudtak ülni. Az Istentiszteleten megtudtuk, hogy a templom építése 10 éven keresztül történt, a helyi gyülekezet tagjainak sok-sok áldozatos munkája, kitartása, adakozása és több szervezet támogatása tette lehetõvé, hogy 2000-ben templomot avassanak a Csíkszeredai Református Gyülekezet tagjai. Öröm volt látni bizonyságot arról, hogy az együtt, közösen, vállvetve végzett munka s jó szándék mire is képes Isten áldásával. Ezután mindenki a már ismerõs családoknál finom ebédet kapott, s az újonnan megismert kedves testvéreinktõl elbúcsúztunk, és délután 5 óra körül hazaindultunk. Utunk elején megálltunk, vásároltunk kecskesajtot, juhtúrót, sõt Korondon megnéztük a kézmûves kirakodóvásárt is. Az út hazafelé vidám volt, többször énekeltünk, történeteket meséltünk, s a késõ éjszakai órák ellenére mindenki feltöltõdve részt vett a beszélgetésekben, így értünk haza hétfõ hajnal kettõre.
Érdekes volt tapasztalni, hogy bár mi, ceglédiek ismerjük egymást, azonban a két nap (számokban: 48 óra és 1200 km) együttlét alkalmat adott arra, hogy még jobban elmélyítsük kapcsolatainkat egymással, valamint ez az alkalom ragyogó példa arra, hogy észrevegyük, összefogással mire képes a hit, amit Csíkszeredán is megtapasztaltunk.
Retkes Nándor és Retkesné Csilla
|
