Szeretlek, ha...
Szereted a feleségedet,
ha mindig csinos és fitt,
ha megteremti és fenntartja a családi tûzhely melegét,
ha minden reggel van tiszta zoknid és atlétád,
ha minden este finom vacsorát tesz eléd,
ha rendben tartja a lakást,
ha nem hánytorgatja fel folyvást a hibáidat,
stb., stb...
Szereted a férjedet,
ha izmos, kisportolt,
ha jól keres, és nem sajnálja tõled a luxuscikkeket sem,
ha állandóan rád figyel,
ha meg tudja javítani a csöpögõ csapot,
ha nem jár össze állandóan a haverjaival,
stb., stb...
Szereted a gyermekedet,
ha mindig szót fogad,
ha rendesen elkészíti a házi feladatot,
ha ötösökkel jön haza az iskolából,
ha szó nélkül elmosogat,
stb., stb...
És szereted az Istent,
ha ad neked jó férjet, feleséget, gyereket,
ha ad neked egészséget, ,
ha ad neked gazdagságot,
stb., stb...
És ha ezek a feltételek mind teljesülnek, akkor... Igen, akkor azt hiszed, boldog leszel. Pedig minden egyes feltétellel csak egyre távolabb kerülsz szereteted tárgyától, s legfõképp attól, aki Téged mindig, minden idõkben, minden körülmények között feltétel nélkül szeret. A böjt lelki csöndességében, Húsvétra készülvén, gondolj erre néha...
Szatmári Gábor |
