A Mûvelõdési Ház falának támaszkodva álldogált a szentestét megelõzõ nap délutánján. Nagyon szemrevaló volt: éppen elég magas, formás, illatos, szép zöldruhás. Valakire várt. Nyakában angyalkával díszített tábla, rajta a felirat: bárkinek szeretettel.
Az arra járók közül majdnem mindenki megállt elõtte, nézegették, elolvasták az írást, aztán továbbmentek. Nem rájuk várt.
Lassan besötétedett, kigyúltak az ünnepi égõk, a magasból ömlött rá a fény. S ekkor valakik megérintették, felemelték és sietõsen elindultak vele haza.
A szeretetbõl, ingyen, ajándékként kapott fenyõfával…
Korondi Rózsa
|
