2019 Jlius 20

Karcsonyi nekek
blank.gif

302. Ó, népeknek Megváltója

Images: 316.jpg    A szerz, Szt. Ambrus (Trier, 339 körül – Milánó, 397. ápr. 4.) püspök, egyházi író, költ volt. Szt. Ágostonnal, Szt. Jeromossal és Nagy Szt. Gergely pápával együtt az úgynevezett négy nyugati egyháztanító egyike. Rómában tanult retorikát, majd politikai pályára lépett. 374-ben a város püspökének választották – akarata ellenére -, noha még meg sem volt keresztelve. Katekumen – a keresztségre, illetve a keresztény beavatás szentségeire készül felntt – volt. Megkeresztelkedett, majd püspökké szentelték, valószínleg december 7-én. Szétosztotta vagyonát, teológiát kezdett tanulni, elssorban görög atyáktól.
    Irodalmi mködése gyakorlati célokat szolgált, szinte minden prózai mvén érezhet, hogy eredetileg prédikációk voltak. Behatóan foglalkozott a bn, a bnhdés és a kegyelem kérdéseivel. Abból indult ki, hogy az embert egyedül Isten kegyelme váltja meg, de figyelembe veszi a jó tettek megváltó erejét is.
    Korának jelents költje is volt, mvészete himnuszok írásában teljesedett ki. Ide tartozik énekeskönyvünk 302. éneke is.
    Az ének 8 versbl áll, melyek közül 5 található meg az énekeskönyvünkben. Az si dallam hangjegyei nincsenek szárral ellátva, ami azt jelenti, hogy nincs rögzített idértékük. A dallamot a nyugodt beszéd természetes tempójában, a szöveg értelmes hangsúlya szerint tagolva énekeljük. Újabb változatai közül utalunk a 192, 233 és a 303 énekünk dallamára.

315. Krisztus Urunknak áldott születésén

Images: 316.jpg    A szerz, Pécselyi Király Imre. Neve a Balaton melletti Pécsey községre utal. Pápán, majd Somorján tanult, Komáromban lett tanító, s innen ment a heidelbergi egyetemre. Komáromban rektor és pap lett, majd Érsekújváron lelkészkedett. Tizenöt magyar verse maradt ránk. Verseinek népszerségét és elterjedtségét az alapozta meg, hogy egy jelents anyag bekerült a Balassi-Rimay Istenes énekek anyagába,elször az 1632 körüli els bártfai kiadásban.Latinul is írt, közöttük található a mai énekeskönyvünk 315 éneke, melynek latin címe: De nativitate Domine.
    Az idsebb nemzedék soraiban alig van olyan, akiben ez az ének ne idézné fel gyermekkora legkedvesebb karácsonyi emlékeit. Legkorábbi feljegyzése az 1630-as években keletkezett. Csurgói graduálban találjuk, a szerz Pécseli Király Imre nevének megjelölésével. Azóta, minden énekeskönyvünkben megtalálható. Énekünknek dallama, rokonságot mutat a 225. dícséretünk dallamával.


316. Az Istennek szent angyala

Images: 316.jpg    Luther Márton, a nagy reformátor 39 énekérl tudunk, melyek közül 26 – olykor teljes egészében, számos esetben megcsonkítva – megtalálható jelenleg használatos énekeskönyvünkben. Megalapozott azt állítani, hogy ezek nemcsak következetesen tükrözik Luther teológiáját, hanem egyenesen teológiájának tudatos kifejtései. A gyülekezet számára az énekeket nem pusztán kedvtelésbl költötte Luther, hanem ez reformátori tevékenységének tudatos programja volt. Az evangélium üzenetét így akarta beleénekelni az emberek szívébe. Luther énekeit 4 csoportba szokták sorolni: ünnepekre való énekek, káté énekek, zsoltárok és egyéb.
    Luther Márton ezt a legnépszerbb karácsonyi énekét 1530 körül írta. Megjelent Wittenbergben ilyen címmel: Gyermekeknek való ének Krisztus szent estéjére. Maga az ének egy régi karácsonyesti, találós kérdéseket tartalmazó, és a falusi legények és leányok csoprtjai között lejátszódó körtáncos népszokásból ered. Luthernek ez a táncdal adta az ösztönzést bájos karácsonyi énekének megírására.
    Magyar szövegével elször az úgynevezett Ráday graduálban találkozunk, nyomtatásban az 1635-i énekeskönyvben jelent meg.


Czékmány Szandra

blank.gif
blank.gif blank.gif
Értékelés
blank.gif
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
blank.gif

Navigáció
blank.gif Letltsek
Cikkek
Trkp-Nagytemplom
Trkp-Lelkszi Hivatal
Keress
Linkek
Kpek
Közbeszerzés
blank.gif
Bejelentkezés
blank.gif
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
blank.gif
Generálási idő: 0.05 másodperc 1,374,980 egyedi látogató Soli Deo Gloria!