Magyarországon a tél beköszöntével, december elejétõl a hagyományoknak megfelelõen kezdetét veszik a különféle népszokások.
Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna azok nélkül a kedves szokások nélkül, amelyek még inkább fokozták az ünnepi várakozás izgalmait.
Luca-búza
Ismert szokás volt a következõ évi termést is jelképezõ Luca-búza kelesztése . Az asszonyok egy lapos tálban búzát csíráztattak a kemence mellett,és ha az szentestére szépen kihajtott, bõ termés volt várható. A zöld búzával aztán egyes tájakon a karácsonyi oltárt, máshol az ünnepi asztalt díszítették, de volt, ahol az állatokkal etették meg, tej és tojásrontás ellen.
Advent
Advent az eljövetel, a várakozás és reménykedés ideje, a karácsonyra való elõkészület idõszaka. A karácsony elõtti negyedik vasárnapon kezdõdik és december 24-ig tart. Új keletû népszokás az adventi koszorú készítése erre az idõszakra.
Karácsony
A karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. A karácsonyt megelõzõ hétköznapokon, a hosszú téli estéken együtt volt a család. Beszélgettek, adventi, karácsonyi dalokat énekeltek, ezzel is készülve Jézus születésének ünnepére. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint alma és dió nélkül. A kerek alma a család összetartásának szimbóluma. Vacsora után a gazdasszony kezébe vett egy szép, piros almát, és annyi szeletre vágta, ahányan ültek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következõ esztendõben.
Mendikálás
Az elnevezés (mendieare=koldulni) a szokás adománygyûjtõ jellegére utal. Elsõsorban a gyerekek jártak adományt kérni ez idõ tájt. Kisebb-nagyobb csoportokba verõdve bekéredzkedtek a házakhoz és némi ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek.
Kántálás
Kántálásnak nevezték a karácsonyi énekes, verses köszöntõt. Az elnevezés a köszöntõ énekes jellegére utal, mivel énekkel köszöntötték a ház lakóit. Elsõsorban a felnõttek jártak kántálni este, az éjféli óráig.
Betlehemezés
Jézus születésének történetét bemutató, ma is élõ, egyházi eredetû népi játék. Szereplõi általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.
Regölés
István napjától, december 26-tól újévig jártak a regõsök. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés - bõségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyûjtõ szokás volt. Különféle énekeket adtak elõ és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak.
Borszentelés
December 27-én, Szent János napján szokás volt a bor megáldása. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak mágikus erõt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, öntöttek belõle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.
Kívánok mindnyájunknak bort, búzát, békességet, de mindenek elõtt áldott, békés karácsonyt!
Áldás! Békesség!
Dékány Éva
|
