Elvégezni nehezebb, vagy elkezdeni...?
Minden kezdet nehéz – tartja a mondás, s nem minden alap nélkül. Gondoljunk csak saját életünkre: tudjuk – bár nem emlékezünk rá –, hogy már megszületnünk sem volt egyszerû feladat, s azóta is hányszor és hányszor kényszerültünk arra, hogy úgy döntsünk: lezárunk egy fejezetet, s egy újat nyitunk az életünkben... Lehet ez költözés, munkahelyváltás, egy kapcsolat lezárása, vagy éppen egy számunkra új, egy nagyon fontosnak érzett kapcsolatba való belépés... Teszem azt, felnõtt fejjel megkeresztelkedünk, hívõ emberként megházasodunk... Honnan tudjuk, hogy jó döntést hozunk?
Az idõ persze mindent eldönt, de épp ez a bizonyos idõ az, amibõl egyre kevesebb van... Személyes, emberi létünkbõl is persze – bár ez valamelyest kiszámítható –, de hogy az emberiségnek meddig tart a kegyelmi idõ, azt nem tudhatjuk... Hozhatunk-e tehát olyan döntést, aminek elbírálását csupán az idõre bízzuk?
Hozhatunk, vagy sem; az EMBER nemigen képes másféle döntésre, s ezt nem is igen lehet a szemünkre vetni, hisz végsõ soron az idõ szorításában élünk; ide pottyantunk le a BÛN miatt a Paradicsomból... Nekünk mindenhez idõre van szükségünk...
A hívõ, de eredendõen azért gyarló embernek mégis az idõtlent, az örökkévalót kellene megértenie, s bár ez látszólag megvalósíthatatlan, de ha annyi szent embernek sikerült már az elmúlt évezredekben, akkor mégiscsak lehetségesnek kell lennie...
Eme szent emberek példája pedig azt mutatja: lehet, hogy elkezdeni sem mindig egyszerû, de bizony sokkal nehezebb folytatni, tovább vinni a hitet, s a munkát úgy elvégezni, hogy az Istennek tetszõ és embernek is üdvös legyen...
„Elvégeztetett” – mondta Jézus a nagypénteki kereszten, s tudjuk: legkevésbé sem a saját földi létének végére gondolt, hanem hogy az Írás teljesedett be Általa. S Õ tudta – ki más tudhatta volna –, hogy Isten Országában már csak úgy van, hogy ha valami ELVÉGEZTETETT, akkor ezzel együtt valami nagyon fontos dolog ELKEZDÕDIK..., mert elkezdõdhet...
S eme logika szerint annak a nagyon fontos dolognak, ami kétezer éve a Golgotán egyszerre elvégeztetett és el is kezdõdött, annak – ha tetszik, ha nem – mi is szereplõi vagyunk... Hát így viseljük és becsüljük meg magunkat ezen az ünnepen is!
Áldott Húsvétot!
Szatmári Gábor |
