2019 Mjus 20

j kenyr, Kisasszony, Nyrut hava
blank.gif

A paraszti létforma szervesen kapcsolódott a természet változásaihoz. A hónapok megnevezésének sajátos, a keresztény, az si, természeti és az európai elnevezések együttes használata a mai napig él hagyomány hazánkban.
A hónap nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. A nyár dereka. Ebben a hónapban éri el a meleg a tetpontját. Augusztus, mint a termre fordulás, az új kenyér és az szi munkára való felkészülés évadja. A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon, a régi Székely- Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink az Aranyasszony (Bség) hava elnevezést használták augusztusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve Kisasszony hava. A néphagyomány szerint Nagyboldogasszony napjától, Kisasszony napjáig terjed idszak a „két asszony köze”, ez id tájt tanácsos begyjteni télire a gyógynövényeket.  Népi megfigyelések: - ha forró az augusztus els héten, sokáig lesz hó a télen - ha sok az es augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban - amilyen az id Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az sz  Jeles napok augusztusban:Lrinc napja (augusztus 10.)Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.)Boldogasszony másnapja (augusztus 16.)
Ilyenkor (10–13. között) jön el a népnyelvben hullócsillagnak nevezett látványos, és még a kívánságokat is teljesít égi jelenségek ideje, az augusztusi csillaghullás, melyet a magyar néphagyomány „Szent Lrinc tüzes könnyeinek" nevez. A dinnye sorsa is összefonódik Lrinc napjával. A népi kalendárium számon tartja az elmaradhatatlan id- és termésjósló napokat is. Elseje, Péter napja határnapnak számít: ha eddig nem esik, jöhet akár a Duna vize is, nem terem kukorica... Lrinc napja (10.) ha szép, sok a gyümölcs és ép.... Ha 12-én, Klára napján szeles az id, hamar beköszönt az sz. A hónaphoz két jeles egyházi ünnep tartozik: aug. 15-én Nagyboldogasszony és 20-án Szent István napja.

Augusztus 20.   Szent István napja – Újkenyér ünnepe. Államalapító Szent István királyunk ünnepe. 1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé. Augusztus 20-i nemzeti ünnepünket az Új Kenyér Ünnepeként is számon tartjuk. A paraszti életben az aratás lezárása fzdik ehhez az idszakhoz. Több helyütt a templomban hálát adtak az aratás sikeres befejezésekor. A falvakban búzakalászokból font koszorúkkal díszített, a pap által megszentelt kenyeret ajánlottak fel a Teremtnek. Egyes vidékeken a legszegényebb családnak a módosabbak kenyeret sütöttek ezen a napon. A kenyér becsben tartása, tisztelete még a 20. században is elevenen élt: sok helyen emlegették Isten áldása néven, így nem volt szabad rálépni, vagy eldobni. Ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni. Az, hogy a kenyér megszegése eltt keresztet rajzolnak rá, az idsebbek körében ma is él, szép hagyomány!
A magyar néphagyományban nagy jelentséget tulajdonítottak a kenyérnek, mivel a búzát, mely minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza, „életnek” hívták. Nekünk, reformátusoknak a kenyér különösen sokat jelent, hiszen az egyik sákramentumunknak, az Úrvacsorának szent jegye.
Jézus az élet kenyere "Én vagyok az az él kenyér, amely a mennybl szállt le: ha valaki eszik ebbl a kenyérbl, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem."Jn 6,51

Válogatta: Dékány Éva

blank.gif
blank.gif blank.gif
Értékelés
blank.gif
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
blank.gif

Navigáció
blank.gif Letltsek
Cikkek
Trkp-Nagytemplom
Trkp-Lelkszi Hivatal
Keress
Linkek
Kpek
Közbeszerzés
blank.gif
Bejelentkezés
blank.gif
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
blank.gif
Generálási idő: 0.04 másodperc 1,358,880 egyedi látogató Soli Deo Gloria!