Mi nõk sokat aggódunk. Aggódunk gyermekeinkért, férjünkért, szüleinkért, barátainkért, egzisztenciánkért, … - ki tudja még mi mindenért. Aggodalmainkat idõnként másokkal is megosztjuk és jobb esetben a következõ mondatot kapjuk megnyugtatásul: „Ne aggódj, hidd, el minden megoldódik…” Persze ettõl problémáink mélyén mi még nem leszünk boldogabbak.
Pedig milyen óriási igazságot rejt ez a rövid mondat. Valóban el kell engedni minden aggodalmunkat, és teljes szívvel, õszinte gyermeki bizalommal imádságban fordulni Istenhez. Ha nincs elég hitünk, ha nem merjük, nem tudjuk ezt megtenni, akkor marad a bizonytalanság a kínzó, önmarcangoló, kétségek közötti vergõdés. A kétségbe esés, kételkedés, félelem, mind távol tartanak minket attól a békés, nyugodt kiteljesedéstõl, amit az Istennel való egységben élhetünk meg.
Valóban nem egyszerû az élet, nem várhajuk karba tett kézzel, hogy a dolgok csak úgy maguktól megoldódjanak, de imádságban Isten kezébe tehetjük problémáinkat és kérhetünk útmutatást azok megoldására. Nekünk hívõ keresztyén embereknek van Megváltónk! Van imádságot meghallgató Istenünk! Van Bibliánk! Van hitünk és van üdvbizonyosságunk! Van fülünk a hallásra és van szemünk a látásra.
Nincs miért aggódnunk…
Szeretettel ajánlom a Testvéreknek a következõ verset megerõsítés képen.
Dékány Éva
AGGÓDÓ SZÍV
(Dévényi Erika)
(Linda Dillow: Akinél a szív lecsendesül címû könyvét felhasználva)
Az aggodalom olyan, mint a hintaszék
Csak indulsz, de az út végére sosem érsz.
S míg a hintaszékben legalább tiéd a nyugalom
Addig békéd elvész, szorítja az aggodalom.
Hiába félted a gyermeked, hogy rossz útra lép,
Nem aggodalmad óvja az útkeresztezõdést.
Remegõ kézzel engeded, el az útra kelõt
Pedig nem a félelmed mi megvédi õt.
Aggódva nézed a viharfelhõket,
Pedig az nem védi meg óvó tetõdet.
Hiába kerülöd így az ördög tüzét
Az aggodalom nem olt, csak belülrõl tép.
Az aggodalom szilánkjai összerakódnak
A ma terhével egységet alkotnak.
S kész lesz egy olyan hatalmas teher
Amelyet szíved már nem bírhat el.
Nem tudod mit hoz a jövõ, mi az, mit kapsz
Hisz emberi léted erre nem adhat választ.
S ha aggódsz, mert azt féled, rossz lesz élted
Csak azért lehet, mert kevés a hited.
Legyen elõtted Péter példája
Az aggodalom õt is megtalálta.
Amint a vízen hitét kezdte feledni
Tanító példaként elkezdett süllyedni.
Isten igéje válaszol neked
Megnyugtat téged, ha hûen figyeled.
Azt mondja ne aggódj a holnapért
A holnap majd aggódik magáért.
Az égi madarak sem vetnek, aratnak
Mégis az Úr kegyelmében laknak.
A mezei liliomok sem varrnak ruhákat
Az Úr akaratából mégis pompáznak.
Ne akarj már akkor átkelni a hídon
Amikor még nem is tudsz a folyóról
S ha már látod a folyót, akkor se félj
Isten szárnyakat adna, ha leesnél.
Hited legyen ernyõ, de ne te döntsd el
Hogy esõtõl vagy naptól védjen
Isten teremtette az esõt és a napot
Áldásként adja neked mit alkotott.
Életünk minden holnapja elõbb Istennel találkozik
Tudd, hogy az Úr szeret téged, ne aggódjon a szív
Hidd, hogy az utadat mindig a béke vigyázza
Melyen a pásztor elöl megy, s a bárányok utána. |
