"Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is elõhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által õ vele együtt." 1.Thesszalonikai levél 4,14 (Nagytemplomi Hírlevé
...az élet és a halál kérdése, sok tekintetben tényleg élet-halál kérdés. A bátorsága ilyenkor elfogy az emberfiának, és nehezen nyilatkozik.
1Korinthus 6,20: Mert áron vétettetek meg: dicsõítsétek tehát Istent testetekben
 Az életünk. Sokszor olyan ingatag. A régi sláger ahogy mondja: „létünk ingoványra épül, s a sötét mélybe húz…”. Ezt gyakran megéljük. Van, hogy valamit felépítünk, küzdünk érte, nemes cél éltet bennünket. Aztán egyszer csak kártyavárként dõl össze minden. Kilátástalan és reménytelen helyzetbe kerülünk. Nincs biztos állás, nincs vas egészség, nincs olyan emberi barátság, vagy emberi szeretet, ami minden nehézség próbáját ki tudná állni.
A Reformáció emlékünnepe (Nagytemplomi Hírlevél 2010.10.31)
 A reformáció napját október 31-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bûnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét. A reformáció ünnepe emlékeztet bennünket arra, hogy a Szentlélek az egész egyháztörténet folyamán munkálkodik, eszközöket választ, vezérel, bátorít, lelkesít, és elvezet minden igazságra (Jn 16,13).
A SZENTLÉLEK GAZDAGSÁGA (Nagytemplomi Hírlevél 2010.05.22.)
 Mert csak az Istennel való kapcsolatban leszünk alkalmasak arra, hogy beilleszkedjünk abba a jól megtervezett egységbe, amelyet Isten teremtett, és amiben minket is fontos alkatrésznek formált. Tõle tudhatjuk meg, hogy hol a helyünk, ahol mindent, amire szükségünk van, elkészített, és ahol személyre szabott feladatok várnak, hogy az életünk hasznos és értékes legyen.
Az Életnek Kenyere
A magyar konyha elengedhetetlen kelléke a kenyér. Emlékszem gyermekkorom nagy, pirosra sült kemencés kenyereire, amiket nagyszüleim készítettek a kertben agyagból épített kemencében.
ÉS MEGTELTEK SZENTLÉLEKKEL (Nagytemplomi Hírlevél 2009.05.31.)
 Emberi tulajdonságunk, hogy mindig kutatjuk a ránk váró jövõ titkait.
Halottak napja (Nagytemplomi Hírlevél 2010.10.31.)
Ezt a napot szeretteinkrõl való megemlékezésnek szánjuk. Keresztény ünnepnek tekintjük a halottak napját, amely a Katolikus Egyházhoz köthetõ.
HÚSVÉT (Nagytemplomi Hírlevél 2010.04.04.)
 Mit jelent a húsvét? Talán akkor értjük meg igazán, ha az életet keressük.
Húsvét belülrõl
Emlékszem, csak egy pár napja volt, hogy azon a szamárcsikón ülve „belovagoltam” a Városba. Jött a Nép, és ünnepelt, virágokat, pálmaágakat és felsõruháikat vetették utamba, hódolatukat kifejezvén. Emlékszem, arra gondoltam, hogy most mi lesz, hogyan ünnepeltek akkor, s miként hagytak el a szükség óráin. Emlékszem az illatokra, a megtiport virágok olaja szállt a szélben, a nap sugarai szerteszét szórták aranyukat, a gyermekek kacagtak, a kutyák ugrándoztak. Isten dicsérete közepette a Koponya-hegyre (Golgota) gondoltam, s arra, hogy bár boldogságom mindig teljes az Atyával, mégis együtt élem a fájdalmat a szülõ nõkkel és az elvetélt csecsemõkkel, a harcban hullottakkal és a halálos betegekkel. Az egyik népámító összeszedte bátorságát és mesternek nevezvén kívánt általam csendet. Sértette önérzetét ünneplésem, nem bírta az emberek mosolyát és örömét, amit szinte tapintani lehetett.
Kálvin húsvéti lelki hódolása (Nagytemplomi Hírlevél 2010.04.04.)
Reformátorunk genfi szolgálati ideje alatt sokféle módot talált arra, hogy húsvét tájékán a feltámadott Úr Jézus Krisztusra fordítsa lelki tekintetét, s azokét is, akik között munkálkodott.
Karácsony
Az év leghosszabb éjszakája és legrövidebb nappala. Minden évben van ilyen. A téli napforduló 2011-ben: 2011.12.22. 06:31:08-kor volt a téli idõszámítás szerint. Máig tisztázatlan, hogy Krisztus születésének napja miért került a december 25-i idõpontra. Ehhez köze van a téli napfordulónak, és más ehhez kapcsolódó ünnepeknek is. Az azonban biztos, hogy már a Kr.u. IV. században ünnepelték Rómában ezt az ünnepet ezen a napon a keresztyének. Mert a leghosszabb éjszaka után már csak rövidebb lehet az éjszaka, és hosszabb lesz a nappal.
Hosszabb nappal, rövidebb az éjszaka. Minden évben a reménység ideje. Mert mi a nappalt szeretjük. A napot, a fényt. Nem szeretjük az éjszakát, mert hideg és sötét. Nem nõnek a növények, nem látunk, ekkor a gonosz is dolgozik. A betörõk, a „ragadozók” ekkor jönnek elõ, „akik elhagyják az egyenes ösvényeket, és sötét utakon járnak” (Péld. 2:13). Nappal viszont tiszta lesz minden, letisztulnak a körvonalak, megjelennek a színek. A hideg után jól esik a napsugarak melegének simogatása. Felolvasztja a jeget, érleli a gyümölcsöt. A napfény jó. Ahogy tudjuk, nappal illik tisztességben járni (Róma 13.13).
LÉLEKZÉS (Nagytemplomi Hírlevél 2010.05.22.)
 Lélegzet nélkül nincs élet. Ha valamiben nincs lélek, abban nincs élet. Mennyire értjük ezt meg mind a magánéletünkre nézve, mind a gyülekezeti életünkre nézve.
Letisztult vonalak.. (Mt. 4,1-10)
 Gyerekkorom egyik élménye volt, hogy felfedeztem a kontúrokat. Még általános iskolás elsõs lehettem, mikor az otthonra kiadott feladatot úgy teljesítettem, hogy a lerajzolt tárgyakat – akkor még csak síkban, oldalnézetben tudtam rajzolni – éles kontúrokkal láttam el. Nagyon jól sikerült, büszke is voltam magamra.
PÜNKÖSD (Nagytemplomi Hírlevél 2009.05.31.)
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdõdik.
Pünkösd!
Mai világunkban az egyre elmagányosodó ember belsõ lelki indíttatásból keresi a közösséget. Bennünk van egy titokzatos vonzás, mely a csoporthoz, a közösséghez visz minket. Néha ennek ellentéteként éljük meg ennek a fordítottját, vagyis azt, hogy menekülünk az emberek közösségeibõl, a társaságból. Vajon melyik az igazi vágy? Vagy esetleg van mind a kettõnek valami létjogosultsága életünkben? Ha komolyan elgondolkodunk, akkor valószínûleg arra a megállapításra jutunk, hogy bármennyire is elegünk lenne a társaságból, az emberek közösségébõl, legbelül tudjuk, hogy igaz a régi szlogen: „egyedül nem megy”.
|
