|
Letöltések: Prédikációk 2009 |
|
 |
| 2009.12.26. Kirsch Attila Levente |
Máté 2, 1-18
2,1 „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletrõl Jeruzsálembe,
2,2 és ezt kérdezték: "Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az õ csillagát, amikor feltûnt, és eljöttünk, hogy imádjuk õt."
2,3 Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet.
2,4 Összehívatta a nép valamennyi fõpapját és írástudóját, és megkérdezte tõlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak.
2,5 Azok ezt mondták neki: "A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta:
2,6 Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belõled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt."
2,7 Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan megkérdezte tõlük a csillag feltûnésének idejét,
2,8 majd elküldte õket Betlehembe, és ezt mondta: "Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekrõl; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam õt!"
2,9 Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltûnésekor, elõttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt.
2,10 Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük.
2,11 Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták õt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
2,12 Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
2,13 Miután eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: "Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg nem szólok neked, mert Heródes halálra fogja kerestetni a gyermeket."
2,14 Õ pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját még éjnek idején, és elment Egyiptomba.
2,15 Ott volt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék az, amit az Úr mondott a próféta által: "Egyiptomból hívtam el fiamat."
2,16 Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendõs és ennél fiatalabb fiúgyermeket, annak az idõpontnak megfelelõen, amelyet pontosan megtudott a bölcsektõl.
2,17 Ekkor teljesedett be az, amit Jeremiás prófétált:
2,18 "Hang hallatszott Rámában, nagy sírás és jajgatás. Ráhel siratta gyermekeit, és nem akart megvigasztalódni, hogy már nincsenek." |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/13 23:52 |
Letöltve: 994 |
Letöltés () |
| 2009.12.25. Hánka Levente |
Lukács 2, 1-14
2,1 „Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet.
2,2 Ez az elsõ összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.
2,3 Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják.
2,4 Felment József is a galileai Názáretbõl Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségébõl való volt,
2,5 hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt.
2,6 És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje,
2,7 és megszülte elsõszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.
2,8 Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és õrködtek éjszaka a nyájuk mellett.
2,9 És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta õket az Úr dicsõsége, és nagy félelem vett erõt rajtuk.
2,10 Az angyal pedig ezt mondta nekik: "Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz:
2,11 Üdvözítõ született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
2,12 A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban."
2,13 És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták:
2,14 "Dicsõség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat." |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/14 00:11 |
Letöltve: 989 |
Letöltés () |
| 2009.12.20. Hánka Levente |
Filippi 2, 12-18
2,12 „Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,
2,13 mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az õ tetszésének megfelelõen.
2,14 Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent,
2,15 hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban,
2,16 ha az élet igéjére figyeltek. Ezzel dicsekszem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába.
2,17 Sõt ha italáldozatul kiöntetem is a hitetekért bemutatott áldozatban és szolgálatban, örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal;
2,18 de ugyanígy örüljetek ti is, és örüljetek velem együtt.” |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/14 12:00 |
Letöltve: 994 |
Letöltés () |
| 2009.12.13. Dénes Csaba |
Ézsaiás 40, 1-6
40, 1 „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! - mondja Istenetek."
1 Mózes 21, 14-20
21, 14 „Ábrahám fölkelt reggel, fogott egy kenyeret meg egy tömlõ vizet, és Hágárnak adta. Föltette azt az asszony vállára, és elküldte õt a gyermekkel együtt. Így ment el, és bolyongott Beérseba pusztájában.
21,15 Amikor kifogyott a víz a tömlõbõl, odatette a gyermeket az egyik bokor alá,
21,16 maga pedig elment, leült vele szemben egy nyíllövésnyi távolságban, és ezt mondta: Ne lássam, amikor meghal a gyermek. Ott ült vele szemben, és hangosan sírt.
21,17 De Isten meghallotta a fiú hangját, Isten angyala pedig kiáltott a mennybõl Hágárnak, és így szólt hozzá: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a fiú hangját ott, ahol van.
21,18 Kelj föl, vedd fel a fiút, és fogd kézen, mert nagy népet támasztok belõle.
21,19 És megnyitotta Isten az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlõt vízzel, és megitatta a fiút.
21,20 Isten pedig vele volt a fiúval, és az felnövekedett. A pusztában lakott, és íjász lett.” |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/14 12:19 |
Letöltve: 919 |
Letöltés () |
| 2009.12.06. Hánka Levente |
Filippi 2, 1-11
2,1 „Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetbõl fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Lélekben, ha van irgalom és könyörület,
2,2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.
2,3 Semmit ne tegyetek önzésbõl, se hiú dicsõségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál;
2,4 és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.
2,5 Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt:
2,6 mert õ Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlõ Istennel,
2,7 hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult;
2,8 megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.
2,9 Ezért fel is magasztalta õt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb,
2,10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké;
2,11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsõségére.” |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/14 12:43 |
Letöltve: 994 |
Letöltés () |
| 2009.11.29. |
Ézsaiás 51, 4-8
51,4 Figyeljetek rám, ti népek, hallgassatok rám, nemzetek! Mert tanítás származik tõlem, és törvényemet a népek világosságává teszem hamarosan.
51,5 Közel van igazságom, jön már szabadításom, és karommal népeket ítélek. Bennem reménykednek a szigetek, és az én karomra várnak.
51,6 Emeljétek szemeteket az égre, tekintsetek le a földre, mert az ég szétfoszlik, mint a füst, és a föld szétmállik, mint a ruha, lakói pedig úgy elhullnak, mint a legyek. De az én szabadításom örökre megmarad, és igazságom nem rendül meg.
51,7 Hallgassatok rám, akik ismeritek az igazságot, népem, mely szívébe zárta tanításomat! Ne féljetek az emberek gyalázkodásától, szitkozódásuktól ne rendüljetek meg!
51,8 Mert úgy járnak, mint a ruha, melyet megrág a moly, mint a gyapjú, melyet megrág a féreg. De az én igazságom örökre megmarad, és szabadításom nemzedékrõl nemzedékre. |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/14 15:54 |
Letöltve: 990 |
Letöltés () |
| 2009.11.22. Kirsch Attila Levente |
Jeremiás 6, 9-21
6,9 „Így szól a Seregek Ura: Az utolsó szemig szedd meg, mint a szõlõt, Izráel maradékát, tedd rájuk kezedet, mint a szüretelõ a vesszõkre!
6,10 Kinek mondjam el, kit hívjak tanúnak, hogy hallják? Körülmetéletlen a fülük, nem tudnak figyelni. Gyalázzák az Úr igéjét, nem lelik kedvüket benne.
6,11 Az Úr haragja tölt el engem, nem tudom már magamban tartani. Töltsd ki az utcán a gyermekekre meg az ifjak társaságára! Foglyul esik férfi és nõ, öreg és aggastyán egyaránt!
6,12 Házaik másoké lesznek, földjükkel és feleségükkel együtt, ha kinyújtom kezemet az ország lakóira! - így szól az Úr.
6,13 Hiszen apraja-nagyja mind nyerészkedésre adta magát, prófétája, papja mind hamisságot mûvel.
6,14 Népem romlását úgy gyógyítják, hogy könnyelmûen mondogatják: Békesség, békesség! - de nincs békesség!
6,15 Szégyenkezniük kellene, mert utálatos, amit tettek. De nem akarnak szégyenkezni, és már pirulni sem tudnak. Azért elesnek az összeomláskor, elbuknak a megtorlás idején - mondta az Úr.
6,16 Így szól az Úr: Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét, kérdezõsködjetek az õsi ösvények után, melyik a jó út, és azon járjatok, akkor nyugalmat találtok lelketeknek! De õk ezt mondták: Nem megyünk!
6,17 Õröket is állítottam föléjük, hogy figyeljenek a kürt szavára. De õk ezt mondták: Nem figyelünk!
6,18 Ezért halljátok, népek, és tudd meg te, gyülekezet, mi vár rájuk!
6,19 Halld meg, te föld! Íme, veszedelmet hozok erre a népre: saját gondolataik gyümölcsét, mert nem figyeltek beszédemre, és tanításomat megvetették.
6,20 Minek nekem a tömjén, mely Sebából érkezik, és a messze földrõl való jó illatú nád? Égõáldozataitok nem kedvesek, véresáldozataitok nem tetszenek nekem.
6,21 Ezért így szól az Úr: Buktatókat állítok e nép elé, és elbuknak bennük apák és fiak egyaránt, elpusztulnak a szomszédok és a barátok.” |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/14 16:10 |
Letöltve: 1008 |
Letöltés () |
| 2009.11.15. Kirsch Attila Levente |
1 János 1, 5-10
1,5 „Ez pedig az az üzenet, amelyet tõle hallottunk, és hirdetünk nektek, hogy az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség.
1,6 Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekesszük az igazságot.
1,7 Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan õ maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az õ Fiának vére megtisztít minket minden bûntõl.
1,8 Ha azt mondjuk, hogy nincsen bûnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság.
1,9 Ha megvalljuk bûneinket, hû és igaz õ: megbocsátja bûneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.
1,10 Ha azt mondjuk, hogy nem vagyunk bûnösök, hazuggá tesszük õt, és nincs meg bennünk az õ igéje.” |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/15 12:25 |
Letöltve: 971 |
Letöltés () |
| 2009.11.15. Hánka Levente |
Filippi 1, 12-30
1,12 Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy az én helyzetem inkább az evangélium terjedését szolgálja,
1,13 mert ismertté lett az egész testõrségben, és mindenki más elõtt is, hogy Krisztusért viselem bilincseimet,
1,14 úgyhogy az Úrban testvéreink többsége fogságom körülményeibõl bizalmat merítve félelem nélkül, bátran szólják Isten igéjét.
1,15 Némelyek ugyan irigységbõl és versengésbõl, de mások jóakaratból hirdetik a Krisztust:
1,16 ezek szeretetbõl, mert tudják, hogy az evangélium védelmére rendeltettem,
1,17 azok pedig számításból, nem tiszta lélekkel hirdetik a Krisztust, mert azt hiszik, hogy gyötrelmet okoznak nekem fogságomban.
1,18 Mert mirõl is van szó? Egyedül arról, hogy bármelyik módon, akár színlelésbõl, akár meggyõzõdésbõl: Krisztust hirdetik, és én ennek örülök. Sõt még inkább örülni fogok.
1,19 Mert tudom, hogy ez üdvösségemre válik a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által.
1,20 Ezért várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok.
1,21 Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!
1,22 Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor, hogy melyiket válasszam: nem tudom.
1,23 Szorongat ez a kettõ: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél;
1,24 de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak.
1,25 Errõl meggyõzõdve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való növekedésetekre és örömötökre;
1,26 így méginkább dicsekedtek majd velem Krisztus Jézusban, amikor ismét megjelenek nálatok.
1,27 Csakhogy a Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek, hogy akár odamegyek és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam rólatok, hogy megálltok egy Lélekben, egy szívvel, együtt küzdve az evangélium hitéért,
1,28 és hogy semmiképpen meg nem rémültök az ellenfelektõl. Ez nekik a kárhozat, nektek pedig az üdvösség jele lesz: mégpedig az Istentõl.
1,29 Mert nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte,
1,30 és hogy ugyanabban a küzdelemben álljatok, amelyet tõlem láttatok, és amelyet most rólam hallotok. |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/15 12:45 |
Letöltve: 939 |
Letöltés () |
| 2009.11.08. Hánka Levente |
Kolossé 3, 1-17
3,1 “Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül.
3,2 Az odafennvalókkal törõdjetek, ne a földiekkel.
3,3 Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben.
3,4 Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsõségben.
3,5 Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás,
3,6 mert ezek miatt haragszik Isten.
3,7 Ti is ezeket tettétek egykor, amikor ezekben éltetek;
3,8 most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, az istenkáromlást, és szátokból a gyalázatos beszédet.
3,9 Ne hazudjatok egymásnak, mert levetkõztétek a régi embert cselekedeteivel együtt,
3,10 és felöltöztétek az új embert, aki Teremtõjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje õt.
3,11 Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.
3,12 Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.
3,13 Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is.
3,14 Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent.
3,15 És a Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak.
3,16 A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek.
3,17 Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek õáltala.” |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/10/23 20:35 |
Letöltve: 951 |
Letöltés () |
| 2009.11.01. Hánka Levente |
Filippi 1, 1-11
1,1 “Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, mindazoknak a Krisztus Jézusban hívõ szenteknek, akik Filippiben vannak, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt:
1,2 kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
1,3 Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok,
1,4 és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért,
1,5 mert közösséget vállaltatok az evangéliummal az elsõ naptól fogva mind a mai napig.
1,6 Éppen ezért meg vagyok gyõzõdve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.
1,7 Így kell gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mivel fogságomban is, az evangélium védelme és megerõsítése közben is mindnyájan együtt részesültök velem a kegyelemben.
1,8 Mert tanúm az Isten, mennyire vágyódom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével;
1,9 és imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel;
1,10 hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára,
1,11 és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsõségére és magasztalására.”
Példabeszédek 4, 23
4,23 “Minden féltve õrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/11/03 21:37 |
Letöltve: 997 |
Letöltés () |
| 2009.10.18. Hánka Levente |
Filippi 1, 1-2
1,1 “Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, mindazoknak a Krisztus Jézusban hívõ szenteknek, akik Filippiben vannak, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt:
1,2 kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.”
Apostolok 16, 11-40
16,11 “Elhajóztunk tehát Tróászból; egyenesen Szamotrákéba mentünk, másnap meg Neápoliszba,
16,12 onnan pedig Filippibe, amely Macedónia vidékének elsõ városa, római település volt. Néhány napot ebben a városban töltöttünk.
16,13 Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyûlt asszonyokhoz.
16,14 Hallgatott minket egy Lídia nevû istenfélõ asszony, egy Thiatírából való bíborárus is, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond.
16,15 Amikor pedig házanépével együtt megkeresztelkedett, azt kérte: "Ha úgy látjátok, hogy az Úr híve vagyok, jöjjetek, szálljatok meg a házamban!" És kérlelt bennünket.
16,16 Történt pedig egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, egy szolgálóleány jött velünk szembe, akiben jövendõmondó lélek volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak.
16,17 Követte Pált és minket, és így kiáltozott: "Ezek az emberek a Magasságos Isten szolgái, akik az üdvösség útját hirdetik nektek!"
16,18 Ezt több napon át is mûvelte. Pált azonban bosszantotta ez. Ezért megfordult, és ezt mondta a léleknek: "Parancsolom neked Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belõle!" És az még abban az órában kiment belõle.
16,19 Amikor látták urai, hogy odalett az, amibõl hasznot reméltek, megragadva Pált és Szilászt, a hatóság elé, a fõtérre hurcolták õket.
16,20 Azután az elöljárók elé vezették õket, és ezt mondták: "Ezek az emberek felforgatták városunkat.
16,21 Zsidók lévén, olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk nem szabad sem átvennünk, sem követnünk, mert rómaiak vagyunk."
16,22 Velük együtt a sokaság is rájuk támadt, az elöljárók pedig letépették ruhájukat, és megbotoztatták õket.
16,23 Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették õket, és megparancsolták a börtönõrnek, hogy gondosan õrizze õket.
16,24 Az pedig, mivel ilyen parancsot kapott, a belsõ börtönbe vetette õket, és a lábukat kalodába zárta.
16,25 Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták õket.
16,26 Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükrõl lehulltak a bilincsek.
16,27 Amikor a börtönõr felriadt álmából, és meglátta, hogy nyitva vannak a börtönajtók, kivonta a kardját, és végezni akart magával, mert azt hitte, hogy megszöktek a foglyok.
16,28 Pál azonban hangosan rákiáltott: "Ne tégy kárt magadban, mert valamennyien itt vagyunk!"
16,29 Erre az világosságot kért, berohant, és remegve borult Pál és Szilász elé;
16,30 majd kivezette õket, és ezt kérdezte: "Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?" Õk pedig így válaszoltak:
16,31 "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!"
16,32 Ekkor hirdették az Isten igéjét neki és mindazoknak, akik a házában voltak.
16,33 Õ pedig magához fogadta õket az éjszakának még abban az órájában, kimosta sebeiket, és azonnal megkeresztelkedett egész háza népével együtt.
16,34 Azután házába vitte õket, asztalt terített nekik, és örvendezett, hogy egész háza népével együtt hisz az Istenben.
16,35 Amikor megvirradt, elküldték az elöljárók a törvényszolgákat, és azt üzenték: "Bocsásd szabadon azokat az embereket!"
16,36 A börtönõr nyomban tudtára adta Pálnak ezt az üzenetet: "Az elöljárók ideküldtek, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!"
16,37 Pál azonban így szólt hozzájuk: "Megvertek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, és börtönbe vetettek, holott római polgárok vagyunk; most pedig titokban akarnak elküldeni minket? Azt nem, hanem jöjjenek ide, és õk maguk vezessenek ki bennünket!"
16,38 A törvényszolgák pedig jelentették ezt a dolgot az elöljáróknak. Amikor ezek meghallották, hogy rómaiakról van szó, megijedtek,
16,39 elmentek, és bocsánatot kértek tõlük, majd kivezették õket, és kérték, hogy távozzanak a városból.
16,40 Amint kijöttek a börtönbõl, elmentek Lídiához, és látva a testvéreket, bátorították õket, majd eltávoztak.” |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/11/06 21:34 |
Letöltve: 927 |
Letöltés () |
| 2009.10.11. Kirsch Attila Levente |
Máté 5, 13-16
5,13 "Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.
5,14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthetõ el a hegyen épült város.
5,15 A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban.
5,16 Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek elõtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsõítsék a ti mennyei Atyátokat." |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/11/06 22:06 |
Letöltve: 952 |
Letöltés () |
| 2009.10.04. Hánka Levente |
Lukács 15, 11-32
15,11 “Azután így folytatta: "Egy embernek volt két fia.
15,12 A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám esõ részét. Erre megosztotta köztük a vagyont.
15,13 Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott.
15,14 Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett.
15,15 Ekkor elment, és elszegõdött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte õt a földjeire disznókat legeltetni.
15,16 Õ pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki."
15,17 "Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bõvelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok!
15,18 Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened.
15,19 Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy.
15,20 És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta õt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta õt.
15,21 A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek.
15,22 Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyûrût a kezére, és sarut a lábára!
15,23 Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk,
15,24 mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek."
15,25 "Az idõsebb fiú pedig a mezõn volt, és amikor hazajövet közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot.
15,26 Elõhívott egy szolgát, és megtudakolta tõle, hogy mi történik itt.
15,27 Mire a szolga így felelt: A testvéred jött meg, és apád levágatta a hízott borjút, mivel egészségben visszakapta õt.
15,28 Ekkor az megharagudott, és nem akart bemenni. De az apja kijött, és kérlelte.
15,29 Õ azonban ezt mondta az apjának: Látod, hány esztendeje szolgálok neked, soha nem szegtem meg parancsodat, és te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal.
15,30 Amikor pedig megjött ez a fiad, aki parázna nõkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút.
15,31 Õ azonban ezt mondta neki: Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied.
15,32 Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott." |
| Licenc: |
Platform: |
Verzió: |
| Dátum: 2010/11/06 22:50 |
Letöltve: 967 |
Letöltés () |
|
|
| 
|
