A környezetszennyezés nem csupán környezetünk fizikai szennyezését jelentheti...
Ha már ezt a bizonyos, manapság olyannyira sokat emlegetett összetett szót, a környezetszennyezést vizsgáljuk, nem árt tisztázni néhány dolgot már az elején.
Elõször is: mit értünk környezet alatt? Itt eszünkbe juthat a közvetlen lakókörnyezetünk, annak minden épített és természeti értéke, és persze maga az Anyatermészet, folyóival, tavaival, mezõivel, dombjaival, hegyeivel, füveivel, fáival, bogaraival, madaraival és a még ezeknél, is – úgymond – magasabb rendû élõlényeivel... Elvileg ez utóbbi kategóriába tartoznánk mi, emberek is...
Másodszor: mit jelent az, hogy szennyezés? A tárház itt is elég tágas: belefér ebbe az illegális szemetelés, a kõolajszármazékok talajba és óceánba kerülése, a füstölgõ gyárak és jármûvek vagy a nukleáris szemét kérdése, és akkor még csak a „kézzel fogható” dolgokról szóltunk; olyanokról, mint a fény- vagy hangszennyezés még nem is... És persze van még itt más is...
Lám, lám, akár a környezetrõl, akár a szennyezésrõl beszélünk elõbb-utóbb az emberhez jutunk el. Az, hogy az ember a legfõbb szennyezõ tényezõ, a természet legveszélyesebb ellensége, ma már közhely. Arról talán kevesebbszer beszélünk, hogy mindezek ellenére az ember bármennyire is kivonult, sõt kiszakadt a Természetbõl, azért annak elidegeníthetetlen része maradt – ha tetszik õkelmének, ha nem...
A Földet nem meghódítottuk, mint az oly sokan szeretnék belénk sulykolni, hanem Istentõl kaptuk. Ha úgy tetszik ajándékba, de melyik ajándékozó örül annak, ha azt látja, hogy ajándékát nem becsülik meg? Ráadásul ez esetben arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy mi magunk is az ajándék része vagyunk! Ha a Természetet romboljuk, magunkat is romboljuk és magunkkal együtt az Istent is...
A fizikai környezetszennyezés – látszólag – hosszú ideig büntetlen maradhat, hisz jó pár száz év kellett ahhoz, hogy az ember romboló munkája egyértelmûen megmutatkozzon Földünkön elsivatagosodás, vagy épp számos állatfaj kipusztulásának formájában. Az erkölcsi környezetszennyezés hatásaira nem kell ennyit várnunk, bár ezek nem is igazából a vizeket, növényeket, állatokat sújtják, hanem minket... embereket...
És ezzel a kör ismét bezárult. Mert az erkölcsileg szennyezett ember az, aki felelõtlenül szemetel, füstöl, pusztítja környezetét, amit azért kapott, hogy szebbé, jobbá tegye azt. Azért kapta, mert az Isten szerint képes is erre... Legyünk erre büszkék, és szerezzük vissza az erkölcsöt, nyissuk meg füleinket Isten szavára, hogy visszatalálhassunk magunkhoz…
Szatmári Gábor