2019 Szeptember 20

Egyhzunk s templomunk
blank.gif

 

A ceglédi református egyház története

 

A valamikori szabad királyi várost 1364. május 8-án Nagy Lajos király édesanyjának Erzsébet királynénak adományozta, aki azt a budai klarissza apácáknak juttatta 1368. szeptember 10-én.
A város a mohácsi vészt követ évben, 1527-ben protestánssá lett, mivel a klarissza apácáktól az enyingi Török család birtokába ment át a város, s a reformáció oldalára állt fúr udvari papja Radán Balázs a város lakosait megnyerte a reformációnak. A templom csak 1539-ben ment át a reformátusok birtokába. A római katolikus egyház a városban csak több mint kétszáz év múlva alakul meg ismét, 1746-ban Botka János plébános munkája nyomán.

Ezért is hívták ide 1545-ben a vármegye legjelentsebb településére Szegedi Kis István reformátort prédikálni, és az iskolában tanítani. A török hódoltság idején a város szultáni " kincstári birtok " volt. 146 évig élt Cegléd török uralom alatt. Buda elfoglalásától 1541-tl-1687-ig a törökök kizéséig. III. Károly császár uralkodása idején a klarissza apácák ismét visszatértek a városba, az addig, 214 évig használt templomot visszavették a reformátusoktól 1753-ban.


A reformátusok 1754-ben elbb csak egy szerény imaházat építhettek a jelenlegi nagytemplom helyén, egy ingoványos, mocsaras helyen, amit feltöltöttek. A Helytartótanács külön engedélyével 1763-ban különálló ktornyot építhettek a harangjaik számára. 1792-ben bvíthették csak meg annyira az imaházat, hogy összeépíthették a toronnyal, így lett végre templomuk. Ez a torony mai napig is megvan, ez az un. Nyugati-torony.
1834. május 24-én nagy tzvész volt a városban. Gyújtogatás áldozata lett a templom, az iskola, a lelkész-lakás és még 124 ceglédi lakóház melléképületeivel együtt. Az újjáépült részt, azóta is Újvárosnak nevezik.



1835-ben kezddött meg a Nagytemplom építése, Hild József tervei alapján. 1870-ben sikerült csak befejezni a monumentális épületet. 1895-96-ban Balázs Ern tervei alapján átépítették, és kupolával fedték le a templomot. 1936. augusztus 6-án, gondatlanság következtében a kupola meggyulladt és leégett. Benedek Frigyes tervei alapján 1938-ban szentelte fel jelenlegi formájában újjáépítve Ravasz László püspök. A templom Közép-Európa legnagyobb református temploma. 2400 ülhely és ugyanennyi állóhely található benne. Hosszúsága 44, szélessége 33 méter. A kistornyok magassága 48, míg a kupoláé 60 méter. A kistornyokban 4 harang van. Az orgona 2 manuál-pedálos, 21 regiszteres.1860-ben építette Országh Sándor, munkáját 1929-ben bvítette Barakovics János.

 

 

Az addig kántortanítóként mködk munkája annyira megnövekedett, hogy 1814-ben a kántort fel kellett menteni a tanítás alól. Els kántora a gyülekezetnek Döme Gergely lett. Az els anyakönyvi feljegyzéseket Miskolczi Kerekes János prédikátor kezdte meg 1723-ban. Czeglédi Mihály rektor-professzor buzgólkodásának az eredménye lett az 1820-as években az els iskolai könyvtár létrehozása. Az els ntanító Zirzen Janka növendéke Varga Ilka volt 1876-ban.



1858-60-ig terjed idben épült meg az egyház központi emeletes fiúiskolája Hammerl Ferenc ceglédi építmester tervei alapján. 1894-ben a központi leányiskola is felépült. 1931-ben épült meg a Gyülekezeti Ház. Három református temet található a városban. Az egységes gyülekezet 1949-tl három részre vált szét. Felszegi, Nagytemplomi és Újvárosi Egyházközségekre. 1992 óta közös fenntartói a visszakapott Református Általános Iskolának.

 
     

 

Templomunk


Cegléd középpontjában, a Szabadság tér közepén áll, a görög kereszt alaprajzú, kupolával fedett templomépület. Északi, fhomlokzatán a kistoronyok között elreugró, négy ión oszlop tartotta timpanonnal lezárt elcsarnok van. A timpanon alatti frízben bibliai feliratot olvashatunk: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan". A ión oszlopok mögött, az oszlopközöknek megfelelen, három egyforma nagyságú és kiképzés, téglalap alakú ajtó vezet a bels térbe, felettük egy-egy kisebb, négyszögletes alakú ablakkal. Az elcsarnok két oldalán, a tornyok alsó fpárkány alatti szakaszán, egy-egy kagylós lezárású fülke, felettük szintén egy-egy négyszögletes ablak van.


A fpárkány felett a tornyokon bábos korlát fut körbe, ennek sarokpilléreire támaszkodnak a torony teljes második szakaszán végigfutó lapos sarokpillérek. A pillérek közötti, félköríves záródású, záróköves ablakok feletti, órával kitöltött teret háromszög orompárkány zárja le. A háromszög orommez felett újabb, sarkain balluszterrel és vázákkal díszített mellvéd, majd nyolcszögletes, keskenyebb toronyszakasz következik: vagyis a lanternás kupola. A timpanon mögötti, tojásdad alakú kupoladobot lizénák tagolják, minden második szakaszban egy-egy félköríves lezárású ablakkal. Magasra emelked, vörösrézzel fedett kupolájának tetején hat oszlopon álló lanterna.


Az épület keleti és nyugati keresztszárának egyforma kiképzés homlokzata három részre tagozódik. Az oldalsó, keskeny részek sávozással díszítettek, a középrizalitot pedig két falpillértl tartott timpanon foglalja egységes keretbe. Ebben helyezkedik el az elrébb ugró szintén timpanonos kapubejárat, kétoldalt egy-egy ablakkal. A kapubejárat felett a rizalit fels részét hatalmas félkörablak tölti ki.

A déli homlokzaton a középütt kiemelked keresztszárhoz félkörös apszis csatlakozik, közepén téglalap alakú kapuval, mellette két ablakkal. Az osztópárkány felett három, falpillérek keretezte vakablak látható.


A templom igazi értéke klasszikus, kiegyensúlyozott bels térkialakitása. A kupolatérhez csatlakozó keresztszárak tagolják, egyben áttekinthetvé teszik az együttest. A déli oldal kivételével a három keresztszárban négy, dór oszlop tartotta karzatot alakítottak ki. Hatásos a méretellentét a kupolát hordó dór sarokpillérek és a karzatokat tartó, karcsú dór oszlopok között. Az egyszer kialakítású belst a csegelyek közötti, illetve a karzatok mögött a keresztszárak nagy, félkör alakú ablakai világítják meg.

A templom berendezésébl említésre méltó az északi karzaton elhelyezett, 1860-ban Országh Sándor által épített orgona, melyet Barakovics János bvített és újított fel 1929-ben, az 1936-os tzvészkor megsérült. 2002-ben új elektromos orgona került a templomba, Albert Péter elektromérnök találmánya. Az orgona 4 manuál-pedálos és 63 regiszteres.


A templom három harangját Szlezák László öntötte Budapesten 1924-ben. A keleti toronyban függ nagyharang 3128 kg, a nyugati torony harangjai 720 és 55 kg súlyuak, a negyedik harang 1161 kg, ez a harang 1911-bl való.


A templom úrasztali edényei közül érdemes megemlíteni a legrégibb darabot, azt a henger alakú, egyszer kialakítású ónkannát, melyet a oldalán olvasható felirat szerint Gesztelyi János, a gyülekezet kurátora készíttetett és ajándékozott a ceglédi eklézsiának 1722. december 15-én. A kanna feltehetleg Rder Miklós pesti mester munkája.



A templom körüli füves téren három emlékm nyert elhelyezést: 1989-ben, a templom déli oldalánál az 1956-os forradalom emlékére készült "Szabadság fája" szobor, alkotója Varga Gábor keramikusmvész. A keleti homlokzattal szemben, az ún. Kossuth-erkély. 1848 márciusában a pozsonyi "Zöldfa" fogadó erkélyérl hirdette ki Kossuth Lajos a jobbágyfelszabadítást. Az erkély megmaradt köveit 1949-ben kapta meg a város, s 1996-ban állította fel jelenlegi helyén.

2002. január 24-én a 125. évfordulón került felállításra az un. "Turini emlékm". A Kossuth-hoz Turinba zarándokló 100 ceglédi polgár emlékére, velük tartott 11 nagykrösi, és 3 abonyi illet, 2 kísérvel. Az emlékoszlopon, amely a templom bejárati oszlopának kicsinyített mása, olvasható a 115 név. Alkotói Varga Gábor és Rontó Péter Pál.


Trianonra emlékez kopjafát állítottak a 84. évfordulón a ceglédi Református Nagytemplom kertjébe.
A kopjafát Orisek Ferenc ceglédi tanár, fafaragómvész, a népmvészet mestere készítette.
Jelképrendszere a következ:
A három csillag a három nagy elcsatolt területet jelenti, legfölül a Felvidéket, középütt a Délvidéket és legalul az Erdélyt ábrázoló csillag jelenik meg. A legfels csillag alatt a magyarságot ábrázoló tulipán motívum van kifaragva, melynek közei csavart alakot mutatnak, jelezve a magyarság megújulását, elrehaladását, feltámadását, majd az alatta lév galléron 84 rovátka van, kifejezve a 84 év elteltét. Azután a 4 folyó, Duna, Tisza, Dráva, Száva, hullámvonala következik és végül a stilizált országalma.


 

A nagytemplom 1952 óta memlék.

 

 


Lelkipásztor: Hánka Levente
Beosztott lelkész: Kirsch Attila Levente
Gondnok: Kovács László
Pénztáros: Balázsné Takács Edit
Harangozó: Nagy Katalin
Kántor: Czékmány Szandra
Temetr: Abonyi Ferencné
Presbitérium létszáma 16 f


blank.gif

Navigáció
blank.gif Letltsek
Cikkek
Trkp-Nagytemplom
Trkp-Lelkszi Hivatal
Keress
Linkek
Kpek
Közbeszerzés
blank.gif
Bejelentkezés
blank.gif
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
blank.gif
Generálási idő: 0.06 másodperc 1,390,913 egyedi látogató Soli Deo Gloria!